Talán ilyen lehet Kaliforniában a Márton-napi felvonulás (már ha lenne egyáltalán): kellemes, "pulóveres" séta a 20 fokos melegben miközben lágy szellő fújdogál. Az idei volt eddig a legfurcsább felvonulás, de pont a meleg miatt talán a legjobb is: ezúttal se nem esett, se nem fújt, se hideg nem volt, tehát nem arról szólt az
egész, hogy küzdünk az elemekkel és hogy "mikor érünk már a végére", hanem kellemesen elbeszélgettünk az éppen utunkba sodródó szülőtársakkal és mire észbe kaptunk már ott is voltunk a menetet lezáró tűznél, megnéztük és meghallgattuk Márton legendáját, majd szépen hazasétáltunk. Nem voltunk
átázva és átfagyva mint korábbi években és a puncsot sem kívántuk annyira (nem is volt :)). Tudom én, hogy ez nem normális, hogy november 7-n 20 fok van és kíváncsian várom is, hogy ebből mi sül ki (szó szerint), és az eszem nem is éri igazán fel, és továbbra is elöl a csizma és a télikabát, "hiszen november van" és időnként fel is veszem őket, de akkor pedig hamar bemelegszem és az egész novemberi meleg már csak egy nyűg és inkább azt kívánom, hogy legyen a megszokott csípős hideg még akkor is ha ezekkel a meleg napokkal is rövidül a tél...
Mivel nálam a Márton napi felvonulás zárja az őszt és innen már karácsonyi "móduszba" kapcsolok, "beragasztok" még ide pár képet arról, hogy milyen is az október-november 2015-ben itt nálunk a Rajna parton:
Hát ilyen... Szép, mint mindig énnekem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése