Julinak van egy barátnője, aki olyan mint ő: természetközeli, gyűjtögető, szívesen bóklászó, egyenes, szókimondó, szóval olyan valaki, akire azt mondja a német egy "unkomplicítertesz kind". Nos, nekik van egy kertjük. Egy keskeny kis földdarabot képzeljetek el, ami egy kicsit lejt is, pár gyümölcsfán, eperágyáson és zöldségen, valamint egy tűzrakó helyen kívül nincs is ott semmi, de van egy patak a kert végében és ettől aztán a gyereknek ez maga a földi paradicsom! Ha beköszönt a jó idő, majd minden héten egy nap iskola után egyenesen oda mennek. Sőt mi több, Julit is magukkal viszik (Juli gumicsizmáját már kis sem vesszük az autójukból).
A téli kényszerpihenő után aztán, múlt vasárnap aztán olyan élményben lehetett részük, ami maga volt a csoda: valamikor réges-régen abba a patakba beleeshetett egy ló, ami aztán ott el is pusztult. Vagy nem tudtak róla, vagy nem tudtak segíteni rajta vagy minden mindegy volt, szó ami szó, a lónak a csontjai aztán ott maradtak a mederben, koponyástul, lábszárastul, kantárszárastul. Ezeket most kimosta a víz. A koponyát már hamarabb megtalálták, sőt haza is vitték (nagyon belevaló az anyuka), de most valahogy egyéb csontok is előkerültek, ami aztán több óra feledhetetlen izgalmat okozott a gyerekeknek. Mert megindulhatott a találgatás, hogy hogyan és mikor került ide ez a ló? Ló- e egyáltalán, vagy nem egyenesen egy dinoszaurusz? Melyik csont micsoda... és effélék. Sőt, ha összeáll a teljes csontkollekció be is lehet vinni a múzeumba (és innen már egy kicsit a "Szeleburdi családhoz" kezd hasonlítani a történet, amikor "A Radóval elhatároztuk hogy régészek leszünk..." ) Juli teljesen feldobódva jött haza. Sóhajtott egyet és csak annyit mondott "Nekünk is kellene egy ilyen kert és akkor mi is kereshetnénk lócsontot..." (és én még a kavicsok, botok, madártollak, kagylók, madárfészkek, tojáshéjak, csigák és egyéb kincsek mellett még egy-két lábszárcsontot is rakosgathatnék ide-oda)
(A címet Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő"-jéből vettem, miszerint is "Ló Szerafin egy csodaló, vagyis ló csoda"...)
