Igaziból nem értem, hogy egyáltalán miért bajlódtam a nyári ruháink beszuszakolásával a táskába, ami ezáltal a megengedetnél 4 kilóval lett nehezebb... Még szerencse, hogy inkább átpakoltam a kézipoggyászba a nehezét és nem fizettem 20 Eurot kilónkén, ugyanis a nyári ruhákra ezen a nyáron itt nem volt és nem is lesz szükség. Minden jel szerint, a nyár idén áprilisban, ill. májusban lezajlott, azóta esik (szegény Rudi két hétig volt otthon szabadságon. Tudjátok, abban a kettőben, amikor otthon is esett. Sem előtte, sem utána...) Hol nagyon, hol jobban. Ezért aztán a múlt hetet nagyjából a négy fal között töltöttük (nem igaz, egyszer tudtunk biciklizni is...). És ha már be voltunk zárva, hát csináltunk ezt-azt. Borka dolgait megmutatom:
Rudi szereti az akváriumokat (meg a halat, úgy általában. Mármint enni...). Gyerekkorában volt is neki saját és most is szeretne egyszer majd, de amíg itt is élünk meg ott is, így nehéz. Így aztán Borka előrukkolt egy átmeneti megoldással: abszolút felhasználó barát. Víz nincs, a halak meg papírból vannak. Nincs algásodás, nincs éhínség. Zseniális!
Aztán varrt még egy malacot. Röfi. Segítettem kivágni, de onnantól már egyedül boldogult. Mindig elámulok, hogy éppencsak 6 éves létére milyen ügyes. Nekünk ajándékozta (mármint Rudinak és nekem). Most már hivatalosan is "malacunk van".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése