OTTHON MARADUNK 1. HÉT

Hát nem mondom, hogy nem ijedtem meg, amikor egyszer csak megjött a munkahelyemről az email, hogy bizony 5 hétig nem kell menni dolgozni. Valahogy úgy éreztem, hogy kihúzták a talajt a lábam alól... Mire pedig még ugyanaznap délután megtudtuk, hogy iskolába sem lehet menni, már belenyugvással fogadtam a hírt. Jó, most ez lesz, hogy itthon vagyunk. Meg is érti az ember, főleg miután belegondol, hogy ha mi, felnőttek elkapjuk a vírust és esetleg kórházba kerülünk, mi lesz a gyerekekkel? Senki nem fogja őket befogadni, hiszen mindenki fél... Na , ezért maradunk mi itthon! És azt kell mondjam, egy hét után, hogy nem is olyan rossz ez itt. Ez a " slow living", vagyis egy lassúbb élet,, ami nekem mindig valahol az álmom volt, csak hát nehéz a normális hétköznapokban megvalósítani. Jó, persze nem vagyunk TELJESEN bezárva, hiszen a természetbe ki lehet menni. És nem tudom eléggé áldani az eget, hogy itt lakunk ahol, gyakorlatilag a természet kelős közepén és hogy mióta elköltöztünk már kvázi kertünk is van. Így naponta többször sétálunk és mivel a múlt héten az időjárás is kegyes volt hozzánk, még kint is ettünk majd' minden nap. Azért így könnyű nem olyan nehéz. Kevesebb az összezártságból fakadó feszültség, mert mindig lehet egyet "menni" vagy tollasozni vagy csak úgy "kiszagolni". Gyakorlatilag csak boltba megyek el, igaz, akkor viszont az összes otthon jól kezelt stressz a nyakamba szakad: mert sorba kell állni, mert üresek a polcok, meg nem látok a maszktól, meg egyáltalán... ki vagyok szolgáltatva. Azért ez nem könnyű, de ezzel mindenki így van most a világ bármely táján. Meg különben is, ezt most el kell fogadni, ez most a mi nagy, közös sorsunk. Viszont mi még mindig több pozitívumát látjuk a helyzetnek és ezt nap mint nap meg is osztjuk egymással. Ez is segít...

Megpróbálok 20t összeszedni belőlük. Az első tíz könnyű lesz, de biztosan összejön kétszer annyi is- Szóval, jó hogy:

1.egész nap együtt vagyunk

2. sokkal minőségibb időt tudunk együtt tölteni mint, a rohanós hétköznapokban

3. mindig együtt eszünk...

4. ...  és garantáltan egészséges ételeket (mivel én főzök és nekem ez fontos)

5. a főzést bizony meg kell tervezni, de nekem ez nagy segítség. Ez alapján vásárolok be próbálok bevásárolni, tehát többé-kevésbé minden van itthon hozzá

6. ugyanakkor a főzéshez nagy leleményesség és kreativitás is kell, attól függően hogy mit terveztem el és mit kaptam a boltban. Viszont én ezt mindig is élveztem és valahol most egy kihívásnak is tekintem.

7.  sokat vagyunk kint a levegőn, mert egyelőre azt még lehet.

8.  van idő mindenre.

9.  jobban rálátok, hogy a gyerekek mit is csinálnak az iskolában.

10. lehet pakolászni meg takarítani. Most olyan fiókok is sarkok is sorra kerülhetnek, amire munka mellett nincs idő. Vagyis eddig is eljutottam az észrevételig, hogy ezt+ezt  meg kellene csinálni, csak aztán tovább nem. Hát most erre is van lehetőség! Sőt! Be is lehet osztani, így nem kell egy nap mindent megcsinálni.

11. jut idő telefonálgatni is és ezáltal arról tájékozódni, hogy a világ különböző csücskeiben ki hogyan boldogul a kialakult helyzetben

12. azt mondják,  a "kézimunka az agy jógája". Hát most erre is van idő és segít is, hogy az ember elrendezze a gondolatait

13. tudunk a kiskutyára hangolódni és megpróbálni elméletben felkészülni arra, amire úgysem lehet

14. több idő jut a blogra is

15. a gyerekeknek elmaradnak a "nemszeretem" projektek az iskolában 

16. tovább lehet aludni

17. jobban részesei vagyunk egymás életének, többet beszélgetünk

18. kénytelenek vagyunk digitálisabbak lenni és lépést tartani (valamennyire) a világ fejlődésével

19. a megszokottnál is gyakrabban mosunk kezet

20. kevesebbet költünk

Hát csak sikerült a 20 és nem is volt nehéz! Nektek miért jó, hogy OTTHON MARADUNK ?