MI LAPUL A HŰTŐBEN?

Én nem vagyok valami tudatos és összeszedett vásárló....Vagyis tudatos vagyok abból a szempontból, hogy számomra egyáltalán nem mindegy, hogy amiért pénzt adok az honnan jött , milyen kézen és milyen közön ment keresztül, de a vásárlásban magában nem vagyok jó. Csak listával indulhatok neki, különben a boltba lépve még az a három dolog, amit aztán "biztosan nem felejtek el", 100 % hogy kimegy a fejemből. Ha meg vendégségre készülök, akkor hajlamos vagyok csak arra beszerezni a dolgokat, nem gondolva arra, hogy a hétköznapokban is ennünk kell valamit. Aztán jöhetnek az újabb körök.
Korábban, amíg minden nap kellett főzzek, egy időben előre megterveztem,  hogy melyik nap mit is fogok és aszerint vásároltam. Remekül működött! Most viszont megfordult minden: abból főzök, ami éppen otthon van. Azt kell mondjam, ez is remekül működik, mert azért egy alapkészlet mindig van itthon, amihez lehet nyúlni. És az pedig egy plusz izgalom, hogy egy szombat-vasárnap mit tudok kihozni belőle. És mindig sikerül valami! És szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy főtt krumplit rizzsel például még sohasem ettünk, de pattogatott kukoricát sem szoktunk ebédre, vagy mióta a gyerekek kétszer kapnak tésztát az iskolában és az oviban is, így már ahhoz sem nyúlok harmadjára. Ehelyett, így télvíz idején, gyakran eszünk sűrű leveseket, egytálételeket vagy darált húst, zöldségekkel, lencsével, rizzsel vagy egyéb gabonával.
A múltkorjában is ezt az általam minestronénak hívott levest ettük, bár azt hiszem a minestronéhoz annyi köze van csak, mint a "ungarische Gulaschsuppe"-nak a mi gulyásunkhoz, de hát nevet kellett adnom a "gyereknek", ha kérdezik, hogy mi is lesz ma az ebéd. Pontos lenyomata annak,  hogy mi is található a mi hűtőnkben úgy a hét vége fele, a heti nagybevásárlás előtt: krumpli, szalonna kockák, hagyma, csicseriborsó, kelbimbó, fehérrépa, paradicsom püré és csillag tészta. Fél óra és hipp-hopp már ott is gőzölög a mi téli asztalunkon!

Az alapkészlethez ezen felül amúgy mindig tartozik némi mirelit cukorborsó, tojás, darálthús, (barna) rizs, bulgur és natur joghurt. Ezekből aztán, ha  fantáziám kellően meglódul, (a mi családunkban) bárki számára fogyasztható friss ebéd tud összeállni.

Aztán, hogy némiképpen egyszerűsítsem az életemet,  a héten végre, hosszas mérlegelés után, megrendeltem egy ún. "zöldségkosarat" ami nem is kosár, hanem egy papírzsacskó és nem is csak zöldség, de gyümölcs is. Magyarországon is elterjedőben vannak ezek a szolgáltatási formák, hogy őstermelők, legtöbb esetben biogazdálkodók, heti rendelést vesznek fel, amit aztán a következő hét adott napján vagy házhozszállítanak, vagy személyesen lehet őket átvenni. Ezt lehet egyéni igényeknek megfelelően, de lehet adott árkategóriában "meglepetéscsomagot" is kérni, amikor is az adott kínálatból állítanak össze egy adagot. Én ez utóbbit választotam, a fentebbiek miatt. És ezt kaptam:

Két csokor mángold, egy fej vöröskáposzta, egy madársaláta (szerűség), 4 paradicsom , 2 narancs és 1 mangó + receptötletek. Micsoda izgalom! A salátát a narancsokkal már megettük, hétvégén készül még mángoldos quiche vagy esetleg egy egyszerű "spenót", a paradicsomok kissé sápadtak, így azokat majd belefőzöm valamibe és Juli már alig várja, hogy a mangót felvágjuk és ő elültethesse az óriási magját.

A verdict? Ez egy próbahét volt ebből az üzletből, de a jövő héten másikat próbálok, akik házhoz is hozzák és leginkább az ő bio gazdaságukban termesztett portékát kínálják. Mert télen -szerintem- nincsen szükségünk sápadt paradicsomra és perui mangóra. Meglátjuk, ők mit tudnak. A helyet ismerjük már, mert sokszor járunk hozzájuk ha másért nem, hát, hogy megetessük a nyulakat meg a malacokat, megkergessük a tyúkokat vagy hintázzunk a csűrben fellógatott hintán egyet. Nagyon jó hangulatú kis gazdaság és ahogy arról már írtam valahol, a vidéki közeg engem feltölt és "kilógat", még akkor is ha az a város közepén van ...