EGY SORSFORDÍTÓ SZÜLINAP

Hát Julinak a 12. születésnapja nem attól lesz emlékezetes, hogy még mindig karanténban vagyunk és kivételesen nem egy állatkertben ünnepeltük. És nem is attól, hogy ezúttal Húsvét vasárnapra esett, de attól sem, hogy 12-én lett pontosan 12 éves... Hanem attól, hogy holnap felkerül az i-re a pont és hosszú évek aknamunkája végül, egyfajta csoda folytán beérik, és MEGÉRKEZIK BALU, A MI KISKUTYÁNK!

Első kutyás emlékem Julival kapcsolatban, hogy kb 1 -2 évesen Kaposvár mellett egy bio gazdaságban ül a porban, körbevéve több pár hetes puli kutyával, akiket ő a legnagyobb természetességgel pakolgat ide-oda. Annyira megkapó volt ez a jelenet, hogy egy idegen nő odajött hozzám és megkérdezte, hogy lefényképezheti -e, mert annyira aranyos. Igent mondtam és ő el is küldte később a képeket (akkor még más idők jártak, lehet hogy most már nem engedném). Mind a mai napig megvannak, sőt be is kerültek abba a fotóalbumba, amit a 10. szülinapjára készítettünk "Juli és az állatok" címmel. Ezen a ponton még nem tudott beszélni, de ha tudott volna, már biztosan akkor rákezdett volna a "kutya-lemezre."

A következő emlékem pedig, abból az időből van, amikor már itt voltunk, de még mindig kicsi volt. Borkáért busszal jártunk az oviba. Juli még babakocsiban, ezért azon a központi részen tudtunk csak utazni ahol a kocsi is elfér. Jöttünk haza, jó nagy tömeg volt. Valahogy egy kutya mellénk sodródott (a gazdájával együtt) és mire odanéztem, a mi édes gyermekünk keze -ismét  mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga- már a kutya szájában volt, aki előszeretettel nyalogatta azt.

Aztán elkezdett beszélni és elkezdődött a végtelenített "kérek egy kutyát" történet. És amire a mi Julink egyszer ráharap, egy jó bulldog módjára , azt nem ereszti. Az utóbbi években viszont felerősödött az ostrom. De ezzel együtt viszont a szakirodalom böngészése is. Halomban állnak nálunk a kutyás könyvek, a neveléssel foglalkozóktól az albumokig. És olvassa őket, és elolvassa őket, és MINDENT tud! Aztán ezek kiegészülnek a kutyás filmekkel, a kutyás dokumentációkkal és a tudás egyre csak nő, valamint ezzel együtt a ránk gyakorolt nyomás is. Mert nem elég ha néha napján eljut egy menhelyre és ott megsétáltathat egy kutyát vagy elmehet valakivel egy kutyaiskolába... nyilván, egy saját kell. "Anya! Egy KUTYABARÁT!"

Aztán addig-addig, amíg már hajlani kezdtük rá és sorra megismertünk nagyon jó fej, jó nevelt, türelmes példányokat, akiket gyakorlatilag mi is szívesen hazahoztunk volna. És akkor osztottunk-szoroztunk és végül megszületett a DÖNTÉS: jó, legyen! Azzal, hogy miért most lesz, mikor nem is most akartunk és miért fiú, amikor voltaképpen lányt akartunk, az már mind nem fontos, mert holnap érkezik és fiú. Viszont mivel, olyan amilyen, így mindegyőnknek kedvez:

Julinak mert keverék kutya.

Nekem, mert pudli keverék.

Borkának mert nem három, hanem csak kettő színű.

Rudinak mert végre lesz egy fia!

Eddig minden rendben. Az utóbbi időben Borkának és Rudinak és nekem is el kellet pár szakirodalmat olvasnunk, hogy mindannyian tisztában legyünk vele, hogy egy ilyen kis négylábúnak milyen elemei szükségletei vannak és hogy hogyan is  induljunk el, hogy nekünk is a fent említettekhez hasonló jófej, türelmes, okos kutyánk legyen. Még vizsgáznunk is kellett (mindannyian át is mentünk!)!  Aztán minden este még a közös filmnézés előtt megnézünk egy Juli által kiválasztott rövid video-t, az alap kommandókról, amiket persze ő már zsigeri szinten ismer és tud. Tegnap "szárazedzést" is tartottunk, az "ÜL!" parancsszó megtanítására. Juli volt a kutya... :)

Azt hiszem elméletben fel vagyunk készülve, de félek azért ez is olyan, mint hogy "tökéletes anya voltam, amíg gyerekeim nem születtek". A kocka el van vetve, holnap elmegyünk érte, ez biztos. Nagyon örülünk, nagyon várjuk és izgalommal tekintünk közös életünk egy újabb fejezete elé. De ami még ennél is fontosabb, hogy Julinak végre eljön az a pillanat, aminek a puszta gondolatától is az utóbbi időkben libabőrös lett: hogy jövünk hazafelé és a kutyuska az ölében fekszik! Azt hiszem ez maga lesz a  A MEGVALÓSULT ÁLOM!