A német nyelv ragad. Mármint ránk. Tényleg úgy van, ahogy mondták, hogy "majd meglátjuk milyen könnyen megy!". Hát nekem azért olyan könnyen nem megy, de azért alakul. Olyan szavakat tudok szinte már készség szinten, amit otthon, azt hiszem, már nem vett volna be az agyam. Nem az olyanokra gondolok mint a "Flitterwoche" ami mézesheteket jelent, mert a hülye szavakat valahogy mindig könnyen megjegyeztem, hanem pl. "Lieferung" ami a "kézbesítés" német megfelelője. Az is igaz, hogy eddigi legnagyobb bevásárlásomat (3 pár gumicsizma) az amazon.de -n intéztem és ott gyakran találkoztam a "kézbesítés" szóval, de akkor is. Rudi nagyon tudatosan csinálja: ő mindig németül próbál boldogulni és a külföldi (ie. nem magyar és nem is német) kollégáival is sokszor németül beszél, igaz azt mondja, ez egy kicsit "vak vezet világtalant" helyzet. Én is igyekszem németül boldogulni, de ha "mélyül a víz" egy adott helyzetben, az agyam azonnal angolra vált át, sokszor anélkül, hogy észrevenném (érdekes, hogy soha nem magyarra). Meg van, hogy az anyukák, vagy a Julus óvonénije németül beszélnek hozzám, de én angolul válaszolok. Mert az agyam tudja, hogy úgy könnyebb, gyorsabb, flottabb, esetenként frappánsabb. De (vagy pont ezért) nem rettenek meg, mert tudom, hogy így vagy úgy boldogulok. Szerencsére azért angolul a legtöbben tudnak. Az is azért jó, hogy a szupermareketeken kívűl rábukkantam kisebb zöldségesre, hentesre... stb. ahol kérni kell, sőt még beszélgetnek is az emberrel, így ilyen helyeken is tudok gyakorolni. Az értés amúgy már egészen jól megy. Jó, nem értek magasröptű tudományos előadásokat, de a mindennapi, konyhanyelvet egészen jól tudom követni.
Borka is egyre jobban halad, bár ő észre sem veszi. Van, hogy azzal jön haza az oviból, hogy "anya, tudod, hogy mondják németül. hogy "almaszósz"? - 'Apfelmus' ", ami teljesen direkt és tudatos. De aztán volt már hogy kérdeztem, hogy az oviban is sokat rajzol-e, és azt mondta, hogy igen, de "hogyan mondjam azt, hogy rajzolni szeretnék, amikor a "malen" az 'festeni'? - és nem tőlünk tudja ezt, hanem felszedte magától. nem tudom, mennyire érthet már, de gondolom, hogy egyre jobban, mert alapvetően szeret menni az oviba és van hogy a kocsiban a rádióból is kihall szavakat. És hát amilyen kiejtéssel meg mondja őket! Az embernek (főleg ha nyelvtanár) komolyan könnybe lábad a szeme!
Juli is felcsipegetett már ezt-azt. Tudja mondani, hogy "nein", "Guten Apetit!", "Gute Nacht!", "Hallo" és "Tschüss". Ő a nyelvtanulás indirekt módját választotta: az utóbbi napokban a Nils Holgersson-t csak és kizárólag németül hajlandó nézni. Szerintem nemsokára már németül mondja, hogy "Fogjátok be a csőrötöket ti ostoba jószágok!" :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése