SANKT MARTIN

Tegnap megvolt az idei Márton-napi lámpás felvonulás az ovival és mondhatom klasszisokkal jobb volt mint a tavalyi, mert:

1. nem zuhogó esőben cuppogtunk a sárban a teljes sötétségben,

2. Juli már a saját lábán jött, nem hátihordozóban kellett cipeljem a tizen kilóit (miközben a fülembe lógatott egy lámpást),

3. Borka nem az én kezemet szorítva evickélt mellettem a sárban, hanem az első percben kézenragadta a tavalyi ovis barátnője (aki azóta már iskolás) és belevitte a sűrűjébe,

4. ezúttal nem én sütöttem a 8 cm-es kifliket (amik idén sem lettek finomabbak...)

5. hanem most a "Kinderpunsch" készítését vállaltam magamra (igaz, mindjárt több litert), ami hálás feladatnak tűnt, mert nem csak, hogy hamar megvolt, de még finom is lett.

6. és az "I-re a pontot", az tette fel, hogy az egész lámpás felvonulást ezúttal nem egyedül kellett a két gyerekkel a sötétben levezényelnem, mert idén Rudi is el tudott jönni!

És így mindjárt másképpen adta ki magát az egész.



Vonulnak a kistörpék

Ilyen "üvegbe zárt" mécsesek jelölték az ösvényt végestelen végig.

A tábortűz körül sütiztek és "puncsoltak" gyerekek és felnőttek egyaránt.

Valahogy így...

Énekeltek (már akik tudták az énekeket - rajtunk kívűl szinte mindenki...), de mi is azért ettünk, ittunk jól mulattunk. Szép volt. Igazán.
A gyerekpuncs pedig így készül, ha valakinek otthon is "puncsolni" támad kedve:
3 literhez kell,

kb. ennyi víz
3 csapott ek. csipkebogyó tea (én 6 filtert tettem)
1 tk. felaprított szegfűszeg
1 csillagánizs
1 rúd fahéj
1 citrom
2-3 narancs
7-8 ek. méz (vagy még ennél is több)

Egy nagy lábasban feltesszük főni a teát és a fűszereket. Amikor forr, lejjebb vesszük alatta a lángot és fél óráig gyöngyöztetjük még. Ezután szintán átszűrjük, hozzáadjuk a citrom és a narancsok levét, majd mézzel édesítjük.