Végeztem az első német könyvvel (valamiért csak így oldalra állítva szeretné a borítóról készült kép...). Igaz, a fogadalmam idején már olvastam, sőt már azelött is olvastam egyszer: Daniel Glattauer: "Gut gegen Nordwind" vagyis magyarul, mert úgy is kiadták, sőt Budapesten színházban is játszák: "Gyógyír északi szélre"
Amikor előszörre olvastam annyira tetszett, hogy elhatároztam, hogy félévente újra elő fogom venni, hogy lássam mennyit fejlődtem németből, mennyivel többet értek már a regény szarkasztikus humorából. Mert az van neki!
A történet röviden annyi, hogy Emmi Rother e-mail-ben szeretné lemondani az anyja "Like" magazin előfizetését. Sokszor próbálkozik, mire kiderül, hogy elgépelte a címet és az összes reklamáló levele Leo Leike postafiókjában landol. Egy idő után, Leo Leike visszaír, hogy tisztázza a kialakult helyzetet. És innen levelezni kezdenek. Hol teljes őszinteséggel, hol egyfajta csipkelődő humorral, amire mindkettő vevő. Az egész regény nem más, mint a kettejük egy évnyi levélváltása. Konkrétumot alig árulnak el magukról, nem tudják, hogy hogy néz ki a másik, de lassan megnyílnak egymás előtt, csak úgy, ahogy két vadidegen tud, akinek nincsenek a másikkal szemben fenntartásai vagy elvárásai. Aztán persze egymásba szeretnek és automatikusan felmerül a kérdés, találkozzanak-e És ha igen, akkor hogyan lesz azután. Írnak e még egymásnak vagy elmúlik a varázs. Nem árulom el. Olvassátok el magatok!! Nagyon jól fogtok szórakozni. Olyasfajta könnyed, de semmiképpen nem ponyvairodalom, ami aztán nem lehet letenni, sőt újra és újra elő kell venni. Szerintem legalábbis...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése