Ahogy egy kedves baratnem mondja, "nyaron az ember nem nyaral, hanem nyaralTAT". Marmint gyereket. Hat, mi is megnyaraltattuk oket a mult heten a Balatonnal! Nalunk nincs nyar Balaton nelkul. Tudom, hogy nem egy Garda to, meg nem is a Boden See vagy valami flancos, de azer megis nagyon jo. Bizonyara egy nagy adag gyerekkori nosztalgia is kell hozza, mivel mindketten a Balaton partjan toltottuk akkoriban a szunido kisebb nagyobb hanyadat, egyikonk, az eszaki parton, masikunk pont szemben, a delin. A mi gyerekinknek ugyan nem jut ket es fel honap a viznel, de azert azt az egy-egy hetet is ugyanolyan izgalommal varjak es ettol aztan orul a szuloi sziv. Mert mi kell nekik? Viz, meg levego, meg napsutes, meg fagyi, meg langos, meg sulthal, meg kert sutes, meg jegkrem. (meg lakkozott korom). Es ha mindezt megkapjak, hat akkor nagyon jol erzik magukat a borukben. Sot, ha meg mindezt az unokatestverekkel egyutt kapjak es raadasul vizibicikli es lovaskocsizas gazdagitja a programot, na az aztan a netovabb! Es ha orul a gyerek, pihen a szulo. Win-win es mindenki kisimulva jon haza (es az sem raz meg kulonosebben senkit, hogy hazfele feluton lerobban az auto es szombat delutan szerelot kell keresni faluhelyen, mert valahogy mindenki bizik benne, hogy ugyis minden jora fordul. Es fordult is...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése