SZÉLCSEND

Itt úgy mondják, "átcsúszunk az új évbe. "Jó átcsúszást!" is kívánnak a "boldog új évet" helyett. Hát, én jól átcsúsztam. Észrevétlenül. A blog tekintetében csak persze. Mert azt sem mondtam bú vagy bá, nem kívántam senkinek semmit sem az Ünnepre sem az Új Évre. Azért gondoltam én hogy kellene, mármint csak azért is, hogy megköszönjem annak a maroknyi kis olvasótábornak, akik még megmaradtak az évek során, hogy még mindig nem hagytak cserben. Még a karácsonyi hangulathoz is kiválasztottam a megfelelő képet,  csak aztán átléptem a "másik" életembe, és az ottani gép pedig nem engedte, hogy belépjek a blogomba, csak ha mindenféle biztonsági kérdésekre válaszolok. Hát nem válaszoltam, mert annak idején más volt olyan kedves engem bevezetni ebbe a világba és egészen egyszerűen nem tudom a válaszokat. Pár próbálkozás után pedig fel is adtam, mert nem mertem nagyon kockáztatni, nehogy végleg kitiltsanak. Hát így esett, hogy nem lett ünnepi köszöntő, csak lélekben. Most pedig már minek? Hol van már a tavalyi hó?

Így aztán tényleg csak átcsúsztam az új évbe és ott folytatom, ahol abbahagytam.  De nem most.  Kifogyott  a szél a vitorlámból. Amíg újra feltámad, lehet hogy már holnap, vagy a jövő héten, vagy csak a jövő hónapban addig is mindenkinek kívánok további BOLDOG ÚJ ÉVET! Úgy igazán. Szívből.