Borkának hétfőn kell mennie az iskolába, hogy találkozzék a leendő tanítójával (aki ez alapján dönti el, hogy szeretné-e ha Borka az osztályába járna majd ősztől...). Egy anyuka az oviban, akivel még nagyjából jóban is vagyok, már korábban felajánlotta, hogy elmeséli, mire számítsunk, mivel az ő fia már tavaly átesett ezen a procedúrán.
Ma megkérdeztem tőle, hogy esetleg csütörtökön, amikor szintén egy időben megyünk a gyerekekért, elmondaná-e a tudnivalókat (a többi nap Borka és Juli már ott ebédelnek, így én csak később megyek értük). Azt a választ kaptam, hogy "nem, mert születésnapja lesz". OK, akkor esetleg megírná-e emilben. Ezt nagyon nehézkesnek találta. Ok. Felhívhatnám-e. Igen, de nem holnap este és nem csütörtökön és egyik nap délelőtt sem. Majd megpróbál ő keresni, amikor jó neki. Most ahhoz, hogy 5 mondatot váltsunk külön meg kell néznie a "Teminkalender"-jét????!!!! Nem értem... Biztosan ennek is valami mélyen gyökerező történelmi múltja van, mint annak, hogy az amerikaiak miért nem néznek a szemedbe (mert állandóan figyelik, hogy ki támad rájuk lesből. Ez még a Vadnyugatról jön... - állítólag), de nem nagyon tudom megszokni, hogy ne rohanjak le "csak úgy" embereket a mindenféle ad hoc ötleteimmel, mint például ez is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése