Azért szeretek, többek között, itt Németországban élni, mert a "Böngésző" könyvek lapjai elevenednek meg az orrom ellőtt. A "Böngésző" könyvek egy időben nagy sikernek örvendtek a mi a családunkban, de néha napján még most is előkerülnek. Ezek nem mások, mint 4 folytatólagos, szöveg nélküli képeskönyv, ahol egy oldalon rengeteg szereplő és rengeteg esemény történik párhuzamosan. Sőt, a szereplők átlépnek egyik lapról a másikra is, sőt egyik könyvből a másikba is, csak győzzük őket kiböngészni! Itt, Németországban igen nagy kultusza van ezeknek a fajta könyveknek, Magyarországon, tudtommal, "csak" a "4 évszak böngésző" tört be (Rotraut Susanne Berner, Naphegy Kiadó, 2007). Nem találnátok ki, de van "Nyári Böngésző" , ahol a szereplők last minute utat foglalnak, van "téli", ahol havat lapátolnak és karácsonyi vásárba mennek, van tavaszi, amiben viráhagymát ültetnek (persze ennél sokkal több mindent csinálnak, de mindenki az évszaknak megfelelően foglalja el magát) és van őszi is. És mit csinál János, Vilma vagy Helga ősszel? Hát, tökfesztiválra készülnek vagy Márton napi felvonuláson vesznek részt! Csakúgy, mint mi!
És mostanra már azt is tudom, hogy az "Ich geh' mit meiner Laterne, und meiner laterne mit mir..." kezdetű dalt éneklik, ill. hogy a napos, ill. a holdas lampiont a DM-ben lehet kapni, de láttam már a sárkányosat is valakinél... Vicces. Persze a "böngészőéknél" soha nem zuhog úgy az eső és soha nem ázik szét úgy a napokon át készített lampion, mint ezúttal Borkáéknál, de hát ez van. Az idő olyan, amilyen, sokszor esik, és a már hetekkel előre meghirdetett felvonulást sem lehet lemondani vagy esetleg egy esőnappal kiváltani, mert semmi esély rá, hogy az esőnapon nem fog esni és akkor meg már belecsúszunk a télbe és az adventbe, amikor is már mindenki süteményt süt és -dobozol és nem érne rá felvonulni és a maga kis belső fényével törődni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése