Bedőlök. Megint, mint eddig annyiszor és elhiszem ha ma jó idő van és holnap is az lesz, akkor már biztosan így is marad októberig minimum. Hiába a jó kis kontinentális berögzülések... Szóval, ma jó idő van, ezért megint ránk jött az ültethetnék (ez valamiféle ösztön lehet) és elmentünk a
Knauber nevű álom-boltba, ahol aztán vettünk: uborkát, mángoldot, salátát, valami sohasem hallott nevű fűszernövényt, amit ha elrágcsálunk, a nyelvünket kellemesen, sőt viccesen birizgálja (Prickelkrauter), aztán még cserepes szegfűt és valami sárga futót aminek nem tudom a nevét de már régóta kacérkodom vele. Ezeket csak hogy valami szín is legyen, bár már ültettünk sárga retket, ami színnek szín, csak éppen lefelé. Nem, még mindig nincs kertünk, idén is cserepekben éljük ki a kertészkedési hajlamunkat, de így is remekül beválik. Aztán majd ha a jövő héten tépi a kis palántáimat a hideg szél, persze majd nagyon fogom őket sajnálni és arra fogok gondolni, hogy "bedőltem. Megint..."
